A mindennapi teendő

A szokásos módon történt minden ezen az estén is. Talán másként is történhetett volna, ha van egy nő a közelben. Akkor talán „azzal” lett volna elfoglalva, de ilyen már nagyon régen esett meg vele. Ezért hát – mint máskor is – kénytelen volt a saját kezébe venni a dolgokat. Felkapcsolta a villanyt, mert csak úgy ment neki a dolog.
Erősen megszorította a micsodáját, és csuklója hevesen kezdett mozogni föl és alá. Arca deformált volt a szokásoshoz képest, bár ezt már megszokta az idők folyamán. Néha kinyitotta a száját, máskor viszont erőlködve vicsorított. Érezte, mennyire közeledik a vége.
És tényleg. Hirtelen vége szakadt az egésznek. Kezét ekkorra már teljesen beborította a sűrű, fehér színű, habos folyadék.
Aztán megmosakodott, és nyugovóra tért. Örült neki, hogy túl van már a fogmosáson.