Rendező

Hogy nem hallottad, hogy kezdünk? Oké! Nincs semmi baj! Tényleg jobb lett volna úgy. Igen? Jaj, Manczyka, mit akar már megint? A Trabant? Még mindig a Trabanttal problémázik? Nem megmondtam már, hogy kivágjuk? Dehogy a Trabant takarja az egyik színészt. Mindkettőt? Értem, szóval takarja mindkét színészt. És akkor mi van? Hogy maga is ezt kérdezi? Kénytelenek leszünk megtartani a Trabantot. Megtartani a Trabantot? Fantasztikus ötlet! Köszönöm, Manczyka! Hát ez csodálatos! Hol késik a kávém? Jancsi! Nem te! A másik. Jól sikerültek a hangok? Igen... Igen... Szóval a párbeszéd nem érthető, csak a fegyvercsörgés. Ne izgasd magad Jancsikám a dolgon, nem is volt párbeszéd. Mikor ér már ide az a nyamvadt kávé? Áh! Színész úr! Egyszerűen fantasztikusat alakított most végre ötszázhuszonharmadikra. Lenyűgöző volt a játéka. Egyszerűen csodálatos. Ön igazi tehetség! Mi? Hogy ne hízelegjk? Hogy a jelenet pocsék volt? Hogy nem sikerült megfelelően kihoznia a karakter jellemét? Dehát, Színész uram, Ön egyszerűen odatapsztotta a fejemet a tenyeremhez, mert nézni sem tudtam az Ön jétékát, annyira elkápráztatott. Örüljön inkább, hogy végre sikerült megemelnie azt a kardot. Nem könnyű játékszer az a maximum egy kilójával, nekem elhiheti. És most ha megbocsát! Végre! Itt a kávém. Ezek a hülye színészek! Végre kész a jelenet, de nekik semmi sem jó. Köszönöm a kávét, Gizike! Most már elmehet az irodámba és levetközhet... akarom mondani: átöltözhet! Manczyka, már megint maga az? Igen? Tudom, hogy ez a nyamvadt film a tizenkilencedik század elején játszódik! Igen? ÉS? Hogy nem volt még Trabant akkor?! És mi van akkor?! Hogy nem hinné, hogy a mozinézők szívesen látnának egy Trabantot egy kosztumös filmben! Hogy mit nem mond, Manczyka! Maga egy született zseni! Azt hiszi ezt én nem tudom? Igen? Azt hiszi? Helyes! Én is így gondoltam. Ne féljen, Manczyka! Megoldjuk! Érti? Megoldjuk! És most már mehet! Na! Menjen már!