Pályaudvaron

1. férfi: Te, milyen országban vagyunk most?
2. férfi: Várj megnézem… Azt mondja… Innen indultunk, és majd ide fogunk érkezni. Ha ide fogunk érkezni, akkor innen indultunk, és a gyökalatt két pí négyzet az…
1. férfi: Minden rendben?
2. férfi: Persze! Hol is tartottam… Szóval, azt hiszem Magyarországon vagyunk, a Nyugati Pályaudvaron.
1 férfi: Aha! … Te észrevetted, hogy itt olyan furcsán beszélnek az emberek? Vajon milyen nyelv lehet az, amit itt használnak?
2. férfi: Talán, angol…
1. férfi: Nem. Az képtelenség. Angolul Angliában beszélnek, meg különben is.
2. férfi: Akkor, talán francia.
1. férfi: Hát! …Nem! Mégsem. Valahol olvastam, hogy franciául Franciaországban beszélnek. Meg különben is, ez nem olyan.
2. férfi: Gondolod, hogy német?
1. férfi: Látod, az igencsak meglehet. Én is sokáig tanultam azt a nyelvet. Voltak tanáraim is néha, de csak néha, hogy úgy mondjam nagyon néha. Mégis, hogyha erre hagyatkozom, és felelevenítem a tudásomat, akkor biztosan ki merem állítani, hogy ebben az országban németül beszélnek.
2. férfi: Lehet, hogy igazad van, de azért kérdezz meg valakit!
1. férfi: Rendben…
(bejön egy járókelő)
1. férfi: Do you sprechen Sie Deutch?
Járókelő: He?
1. férfi: Do you sprechen Sie Deutch?
Járókelő: Menj a francba hülye német fasz! (el)
2. férfi: Te, én ezt értettem mit mondott. Ez magyarul beszélt, úgy, ahogyan mi is.
1. férfi: Nahát? Ki goldolta volna, hogy Magyarországon magyarul beszélnek.
(És miután megitták a teájukat, a vonat kigördült az állomásról, és folytatta útját ki tudja hová…)