Az időkapu

A kurva életbe! Tiszta baromság ez az egész. Ki volt az a barom állat, aki ezt kitalálta! - és kidobta az ablakon a fent megnevezett jeles művet.
A könyv zujant, zuhant, zuhant, zuhant... s az egész világ azt várta, hogy leessen, hát meg persze Newton is, mivel jól jött volna neki, ha elméletét a gyakorlat is igazolná (legalább egyszer az életben), de mindegy, hiszen Newton már meghalt. Még szerencse, mert lássanak csodát, a könyv, ami csak zuhant, zuhant, zuhant és zuhant, egyszer csak egy nagy robbanással és fényáradattal, gömbvillámbecsapódással és áramkimaradással eltűnt. (Szegény Newton, he-he!)

Látván a nagy fényt és hangzavart az 500 évvel ezelőtt élt paraszt igencsak megijedt, s hát amikor meglátta, hogy belőle egy könyv is ki akar esni, akkor sápadt csak el igazán (mert, hogy a helyi káplár már régen meg akarta tanítani olvasni, de hát mindig csak a B betűig jutottak: B, mint balta!).
Még szerencse a dologban, hogy emberünk nem volt az az ijedős fajta, mint a felesége, aki egy egér láttán múltkor is a szomszéd vármegyéig futott. Szóval emberünk - mit tehetett hát - megnézte a nagy fehér fényből kiesett könyvet, s látta ám, hogy olyan zöld színe van, mint a fáknak, meg a fűnek, meg a békáknak, meg a hányásnak... hát, szóval látta, hogy zöld. Gondolta, hát, ha ezt hazaviszi, az asszony úgy megijed (merthogy a zöld színt, még az egereknél is jobban utálta), hogy két hónapig biztos nem látja viszont.
Imigyen okoskodva rájött, hogy csoda történt, és hát akkor nem tehetett mást, minthogy elvitte a könyvet egy asztrológushoz (akkori nevén paphoz), aki azonnal látta, hogy írva is vagyon bele. Ugyan olvasni eltudta, de nem értett mit is jelenthet ez. Gondolta, ez istenül van, és valószínűleg az Isten akart ezáltal a "szent" zöldkönyv által üzenni a földi halandóknak, hogy éljenek úgy, ahogy az ebben írva vagyon.
Ám volt egy apró problémája. Mivel megérteni nem tudta, nem mondhatta meg az embereknek, hogy Isten elmondta hogyan éljenek, de ő nem érthette. Így inkább arra az álláspontra helyezkedett, hogy ez egy istennyelven írt imádság Istenhez. Nyilvánvaló ugye, hogy az Isten megunta a sok latin imádságot, és most a saját nyelvén akarja hallani. Ez a megoldás nagyon tetszett is neki, így a következő misén már így imádkoztak:
"Kedves Testvéreim, Isten elküldte nekem imáját, hogy hogyan imádjuk az Urat. Most felolvasom nektek, hogyan imádkozzatok eztán: A 10cm sugarú, 15kg tömegű tömör korong a vízszintes helyzetű szimmetriatengelye körül, súrlódás nélkül foroghat..."