Ez a történet olyan valóságos és olyan hihető, hogy akár meg is történhetett volna, itt nálunk. Talán éppen most...
... egy ember -egy nőnemű egyed - lépett ki egy egy ajtón, valahol a mesebeli ajtósoron, és elindult a frissen - pár éve - betonozott úton. Gondolatai - ha voltak egyáltalán - az éppen szembe jövő ember -egy hímnemű egyed - vállain, mellkasán és .... jártak. Arról ábrándozott, hogy felismeri benne a nőt, és kéz a kézben mennek tovább. De a pasi csak közeledett, közeledett, és amikor szembe kerültek, egy jelképes mondat hangzott el: "Deák tér".
Újabb szóváltás eredménye az "Arany János utca" lett, majd a "Nyugati Pályaudvar", "Lehel tér", "Dózsa György út", "Forgács utca".
- Forgács utca? - ripakodott rá a sorban hatodik HÍM egyedre, de még mielőtt visszafordulhatott volna, már hallotta is a háta mögül a lihegő hangot: "Árpád híd".
- Na azé, húzzá bele! -szólott biztatóan a 7. HÍMhez.
Utána még jöttek sorban a "Gyöngyösi utca" és az "Újpest-Városkapú", de utána jó ideig semmi. Az utca kiürült. Egy lélek sem volt sehol.
Na, és a Központ? Az Újpest-Központ? Mi lesz? Valaki?
- Újpest-Központ! Újpest-Központ! - kiabálta végig az utcát.
Egyszer csak a Múlder ügynök ugrott elé: Állj, végállomás! - és feltartotta a kezét, amelyben egy pisztoly volt, és lelőtte a nőnemű egyedet. Utolsó szavai ezek voltak: "Újpest-Központ, végállomás". Aztán meghalt.
Szkáli ügynök a boncolás során kisebb napszúrást állapított meg, amely nem földi eredetű volt.
"Talán a Napból jöhet" -gondolta Múlder.
(A film alkotói elnézést kérnek a rasszista Hím-Nöstény megnevezésekért - Charles Darwin.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése