„Javában dúl a gépek háborúja, de a végső harcra itt és most kerül sor” (Terminátor I)
Az éjszaka nyugodt volt, a hold és a csillagok komoran pihentek az égbolton. Csend honolt a tájon, nyomasztó csend. A család lefeküdni készülődött, mindenki halkan, nesztelenül végezte a dolgát. Az anya ágyazott, az apa fürdött és a gyerekek a pizsamát vették fel éppen. Minden vészjóslóan hallgatott.
Hirtelen üvöltés és rettenetes csattanás hallatszott valahonnan. Mindenfelé elektromos kisülések és szikrák pattogtak. Aztán újra csen lett és sötét. Rettentő sötét.
- Mama, félek a sötétben! – hallatszott az egyik gyermek hangja.
Halk kattanás után újra világos lett. Valami borzasztó nagy elektromos mezőnek kellett létrejönni, hogy az automata biztosíték leoldjon.
- Mi történhetett? – kérdezte a gyerek.
- Mindjárt megnézem. – hallatszott a válasz.
Az anya felszaladt a lépcsőn, és kinyitotta az ajtót. Egy ember feküdt a földön teljesen meztelenül. Arckifejezése és testtartása mind arról árulkodott, hogy óriási kínokat kellett kiállnia a középkorú férfinak. A nő ijedten felkiáltott:
- Úristen, apa beleejtette a hajszárítót a fürdőkádba!
2008. február 18., hétfő
Terminátor III
dátum: 12:08
Címkék: Gódor Viktor
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése