2010. március 25., csütörtök

Türelem rózsát terem

A szerelmes férfi ott állt az utcasarkon. A kedvesét várta. Kezében virág lógott. Egy szál rózsa.
A leány azonban késett. A szerelmes férfi nem izgatta magát, tudta, ez természetes szokása szívecsücskének, és hát ő türelmes ember volt.
Mivel nem volt más szórakozásra, időtöltésre való lehetősége, ezért csak úgy figyelte az embereket, a járműveket maga mellett. Most például egy keménykalapos, sétapálcás, nyakkendős úriember haladt el mellette, és befordult a következő sarkon. Gyerekek rohantak utána fakocsit húzva maguk mögött. Egy lovaskatona tűnt fel az utcán – büszkén kihúzta magát a nyeregben -, majd egy dörrenés után leesett az állatról. Egy másik katona rohant oda, másik fajta egyenruhában és egy szuronyos puskával a kezében, s miután kizsebelte a kimúlt katonát, boldogan elrohant.
A lány még mindig nem jött, de a szerelmes férfi nem izgult. Tudta, majd jön.
Most utcaseprők tűntek fel, és végigsöpörték a pénzt a macskaköveken, majd felvonulás következett, középpontban egy apró, ordibáló bajszos férfival. A tömeget marhaláncra vert kötött zsidók követték, majd tankok kitépett, lyuka közepű zászlókkal. Aztán csend lett. Újságárusok jöttek-mentek hangosan kiabálva, hogy „A kapitalista Amerika megtámadta baráti országunkat, Vietnámot” vagy, hogy „Szocialista társunk a Szovjetunió rettenthetetlen flottája elindult a Kubai öböl felé”. Rajtuk kívül már csak néhány ember járkált az utcán. Néhányan a rendszerváltásról, néhányan Antal József haláláról, és még néhányan Darth Vadert azonosították egy híres politikussal.
Ekkor már a szerelmes férfi9 egy kicsit ideges lett. A leány nem jött, pedig már mióta várt reá. Elege lett az egészből. Az a büdös nő nem jött el. Az a hülye kurva valószínűleg egy hülye fasszal hetyeg éppen otthon.
Földhöz vágta a kókadt virágot, és hazament.

Nincsenek megjegyzések: