Felnőtté válás, avagy mese a kedvenc dolgokról

Egy fiúról fogok mesélni, kinek halála mindenkit megrendített. Nem is olyan régen volt, amikor boldog volt, és a fütyült a világra. Voltak barátai és társai, kedvenc színei és dolgai. Kedvenc dolgai közé tartoztak a fekete-vörös-kék tollai, a kék rotringja és a szakadt, ütött-kopott tolltartója, na meg a benne lévő „golyótlan” golyóstoll, amelyekről a világ minden kincséért sem mondott volna le. Nem voltak nagy igényei, nem akart a legjobb, a legszebb vagy a legerősebb lenni, csak azt akarta, hogy élete úgy maradjon, ahogy volt, a kedvenc dolgai, barátai, színei…
Történt azonban, hogy a 4. osztály, s a tanárok (különösen pedig egy bizonyos Zongori Bálint nevezetű Internetika tanár) elkezdték ijesztgetni, hogy le kell mondania kedvenc dolgairól, barátairól, életformájáról, s úgymond nagyobb sebességre kell kapcsolnia, hogy ismét csak úgymond „leérettségizhessen”.
Hősünk először bal vállát kezdte el rángatni a dolgok hallatán, aztán később a jobbat is. De végül bekövetkezett a tragédia! Elkezdte elhinni, amit tanárai mondtak neki, mindent. A 2x2-től a politikai értékítéletekig, mindent. Régi tolltartóját a kedvenc golyótlan tollal egy új, praktikus (forgótányéros, sztereo, 2 hangfalas, 120 MHz-es, parabolaantennás) tolltartóra cserélte, már alig író szép kék rotringját egy új, de piros rotringra cserélte, amelyben állandóan volt hegy, igaz, keményebb fajta, mert az nem fogy olyan gyorsan.
Mindent a sikerét, mondaná a kedves olvasó, hát igen. Mindent!
Egy ideig hősünk még próbálta életét visszaterelni a helyes vágányra, de hiába. Erőt vett rajta a tanárok hipnotikus szövege, és nem volt menekvés.
Az utcán, ahogy ment, mindenkinek az volt az érzése, nem is látja mi van körülötte, s ez így is volt igaz. Barátaira nem figyelt, kedvenc zenéjét is valami lélekölő kalapálásra és lábosdobálásra cserélte fel.
Ám ha jött a tanulás ideje, mint 100 nagy, úgy állt neki, s 1000%-os munkát végzett. Megtanult mindent, még az olyan tantárgyakat is, amelyek eddig nem érdekelték, s kezdtek kedvenc tantárgyai s kedvenc tanárai lenni.
Egy héttel az érettségi után halt meg. Álmában. Az orvosok nem tudták megállapítani a halál pontos okét és az idejét sem.
Az utóbbit egy-két hónapra becsülték.

Élet értelme II (avagy küzdj, amíg bírod!)

- Íme egy ember: Mr. A.M.X.Q. Ő az, aki azzal hívta fel a világ figyelmét, hogy úgy él, mint mindenki más, de talán kérdezzük őt magát: Mit csinál?
- Cipekedek, az egyik helyen lévő írásvetítőket átviszem a másik helyre. Tudja, ez nagyon változatos munka, mert mindig éri meglepetés az embert, az egyik doboz egy kicsit kisebb, a másik egy kicsit nehezebb. És ez nagyon élvezetes munka, mert… Kuss legyen!
- De mi értelme, hogy ezeket a rohadt dobozokat oda átviszi (és rá is mutat) A maga munkájának mi az értelme?
- Én már 40 éve ezt csinálom, és azóta rájöttem az élet értelmére.
- Na, és mi az?
- A dobozok cipelése. Teljesen el lehet lazulni. Nem gondolok semmire, csak viszem a dobozokat, csak a dobozokat, mindig a dobozokat. Sokan cserélnének velem, tudja?!
- Mondja, nem segíthetek? – és elkezdték hordani a dobozokat az egyik helyről a másikra, és aztán vissza, és közben nem gondoltak semmire. Az írásvetítők irányították őket az élet útjain…

Népköltészet

Láttam egy egeret
Nem volt feje néki
Meglepődtem, s elszaladt
A babáját szereti

Elszaladt az egérke
Uccu neki, elfutott
A bababáját szeretni
Messzire eljutott

Piros rózsa, tulipán
Jaj a szívem, jaj de fáj
Száll a madár messzire
Az egérke szívére

Egymásra találtak
A fejetlen a fejjel
Rigó fütyül, gólya Kele
Vidám így és teljes ember

Az áruló

A tanár üvöltve fakadt ki magából: bezzeg amikor én fiatal voltam, akkor még… Hozd ide az ellenőrződ – de itt mintha elvágták volna, megállt, és maga elé meredt.
Tekintsünk bele a gondolataiba (hallássérült nézőink a TXT666. oldalán olvashatják feliratozva)
…Nahát, a tanár sem volt szent: pia, lógás, rock, bulik és utálta a tanárokat.
Na! Kedves olvasó, ennyi elég is volt, ne legyünk ennyire kíváncsiak egy üresfejű 2 perc múlva öngyilkosságot elkövető hippi életére. Hiszen a végén tanár lett!

„Ha vége a dalnak, változtass magadon!” (Doors)

Isteni informatika

- Jó reggelt az osztálynak, Lucifer Vilmos vagyok, ma én helyettesítem Zombori tanárurat, neki sajnos fontos ügyekben tragikus kegyetlenséggel el kellett távoznia. Ne röhögjenek, inkább vegyék elő a füzetüket, és mi ez a lárma, csak a füzetet kell kinyitniuk, a szájuk az be marad fogva, világos! A mai órán világegyetemet, akarom mondani vezérlő egységet fogunk teremteni, vagyis készíteni. Az első lépés, hogy az események egésznek megadjuk a talaját, jöjjön a memória. Legyen 64 kbyte méretű, ebből 50 kbyte tengerszint alatti EPROM a többi száraz RAM. Most, hogy ezzel készen vagyunk… mit röhög maga, hogy is hívják, fiam?
- Jézus, Jézus Mária.
- Ja, persze. Maga csinálta az a förtelmes gépet a múltkor a dolgozatban… Na, de térjünk vissza a természetbe. Az alap már megvan, most tető is kell. Égboltnak válasszunk egy 4 regiszterből felépülő fixpontos osztó-szorzó aritmetikát. Világos! Ha leírták, akkor fejezzék be otthon, de Jézus fiam, ha máskor valamit kigondol, nehogy rögtön megvalósítsa!
(Jézus odasúgja a mellette ülőnek: Ezt csak azért is megcsinálom…)
… És isten megteremté 5 tanítási nap és 1 hétvége alatt (házi feladatként) a világot…