2009. július 24., péntek

Piroska és a Farka

Farkas: Szervusz, Piroska! Mit csinálsz?
Piroska: Megyek a nagymamához, de hagyjuk ezeket a szokványos dolgokat, inkább térjünk a lényegre.
Piroska hagyatd veti magát és szétrakja a lábait. (Pornográf jelenet következik, melyet erkölcsi okokból nem írom ide.)
Miután befejezték, a mese az ismert dolgok szerint folytatódik.
Heppiend!

Elemzés:
Ez a mese 0-5 éveseknek ajánlott, bár kivételes esetekben 5 éven felüli (életképes?) egyedeknek is felolvassák. Sőt, van, amikor a hallgató még élvezi is azt. Ez azonban már csak a legsúlyosabb problémák egyik legfontosabb jele.
No, de a tárgyhoz visszatérve a legtöbb kérdést a mese középső része veti fel. Mert mára már mindenki tudja, hogy ez a rész is benne van a történetben, mégis, amikor a szülők mesélik, ezt véletlenül elfelejtik. Pedig sokak (mindenki) számára ez a legérdekesebb rész. Miért etetnek mindenkit olyan hülyeségekkel mint például, hogy egészben kiszedik a nagymamát és Piroskát a farkas gyomrából. Ez teljesen irreális dolog, ellentétben a szex-résszel, amely teljesen természetes minden élőlény számára.
Meg nehogy már azzal etessen valaki, hogy gumibogyószörp.
Miért nem hívják nevükön a dolgokat? Hiába tiltott ugyanis a kábítószer-kereskedelem, ha a tévében a Hupikék törpikék című rajzfilmben már az 5-10 éveseknek reklámozzák. Nem gumibogyószörp a neve, hanem LSD.
Így hát én is írtam egy rövid mesét: 0-10 éveseknek.
Volt egyszer hol nem volt. Óperenciás tenger, kurtafarkú malac, üveghegyek, madár se jár... stb… stb…
Ott élt egy ember, aki sosem érezte jól magát. Azonban egyszer csak elkezdett dohányozni, inni, nőzni és kábítószerezni, meg szipuzni és mindjárt jobb lett minden a számára.
Remélem tanulságos mese volt. Jó éjszakát, gyerekek!

2009. július 21., kedd

Mese

Édesanya kisgyermekének verset mond este:
Tűzoltó leszel vagy katona és agyonlőnek a háborúban vagy porrá égsz tűzoltás közben. Aludj el szépen Kis Balázs – mondta, és lesújtott a kőműves kalapáccsal. Kis Balázs pedig örökre elaludt.
Jó éjszakát gyerekek!

2009. július 18., szombat

A rendőrség száma: 007

- Maga was machen itt? – kérdezi egy angol.
- Lekvárokat bontok fel – válaszolta az ügynök.
- Was?
- Lekvár! Jam!
- Jam?
- Lekvárokat bontok. Bontani! Lekvárokat bontani!
- Ááá! Értem! Ön lekvárokat bont! Jams Bont!
- Igen, én vagyok a híres 007-es ügynök.
- Ááá! Értem. Maga a rendőrség száma!

2009. július 16., csütörtök

Történelmi vitatéma (Csak erős idegzetűeknek)

Mai adásunkban Dr. Frank és Dr. Jozefin fog vitatkozni – legalábbis remélem, hogy egy jó kis veszekedés kerekedik itten; talán még pofon is vágják egymást, meg is rugdossák a másikat, de ez már álmaim netovábbja lenne. A téma pedig nem lesz más, mint a mostanában szárnyra kapott hír a II. világháborúról. Mi is volt az, uraim?
Dr. Frank: Hát mint tudvalevő, a náci Németország 1939 szeptember elsején megtámadta Lengyelországot, és két hét alatt lerohanta azt. Ezek után az oroszokkal kötött megállapodás szerint kettéosztották az elfoglalt területeket. A nyugati rész német fennhatóság alá került, a keleti pedig…
Dr. Jozefin: Már elnézést, de gondolom a lényegre kíváncsiak. Gondolom mindenki úgy tudja, hogy 1944-ben Hitler öngyilkos lett.
Dr. Frank: De nem lett. Hahaha!
Dr. Jozefin: De igenis az lett. Fogta magát, illetve a pisztolyát, és fejbe lőtte magát.
Dr. Frank: De nem!
Dr. Jozefin: De igen!
Dr. Frank: De nem!
Dr. Jozefin: De igen!
Dr. Frank: Nem!
Dr. Jozefin: Igen!
Dr. Frank: Nem!
Dr. Jozefin: Igen!
Dr. Frank: De nem!
Dr. Jozefin: De igen!
Dr. Frank: Igen!
Dr. Jozefin: De nem!
Dr. Frank: Maga egyébként homoszexuális?
Dr. Jozefin: Nem értem a kérdést.
Dr. Frank: Maga buzi?
Dr. Jozefin: Még, hogy én, akinek akkora a férfiassága, mint senki másnak?
Dr. Frank: 10,13 centiméter. Tudom, az orvosa mondta.
Elnézést uraim, hogy közbeszólok, de a hímvessző mérete nem befolyásolja a szexuális életben betöltött szerepét, és az ott nyújtott lehetőségeket. De térjünk vissza a történelemhez.
Dr. Frank: Igen, igaza van, kedves műsorvezető úr. Egyébként Hitler is homokos volt.
Dr. Jozefin: Ezt meg tudom cáfolni. Egyébként itt kell hozzá tennem, hogy a történelem nagy emberei a saját nemével létesített kapcsolatot. Például Napóleon egy francia kisfiúval töltötte minden harmadik estélyét. Sztálin, az oroszok rettegett és nagyon kedvelt diktátora, feleségét egy orosz férfival – kinek bajsza volt – csalta meg. George Washington kedvenc szórakozása pedig az amerikai férfiakkal való szado-mazo szex volt.
Dr. Frank: Igen. Ráadásul tudunk még egy két emberről, akiknek számos furcsa szokása ismert. Például Kínában Mao Ce-tungtól származik a szokás, hogy tömegbe lövetéskor az egész parlament maszturbál.
Dr. Jozefin: Igen. Ez pontosan így van.
De uraim! Önök között egyetértés van. Így ebből nem lesz bunyó!
Dr. Frank: Aha, térjünk vissza a II. világháborúhoz. Tehát, amikor a Hitler vezette Németország végzett Lengyelországgal, nyugat felé kezdett terjeszkedni. Hiszen egyértelmű az indok – ugye -, hogy miért csinálta. Tudta, hogy…
Dr. Jozefin: A lényeg persze az, hogy Hitler öngyilkos lett.
Dr. Frank: De nem lett. Ha fejbe lőtte magát, akkor 1956 őszén miért súgta a fülembe: „Óh, Drága Franky, annyira fölizgatsz, mint mikor megtudtam, hogy a magyarok megint megszívták, mint akkor ott, a Donnál.
Dr. Jozefin: Büdös ötvenhatos disznó! Ráadásul bebizonyította, hogy buzi.
Végre! Erre vártam. Óh, micsoda balegyenes. Végre bunyó van. Úh! Azt hiszem, leszakadt a töke. Hát ez kurva jó! Ezt élvezem. Áh! Áh! Ááááh! Áááááá……

2009. július 15., szerda

Magnózás

Gyerek hazaér az iskolából.
- Szia, mama, megjöttem!
- Szia, kisfiam.
- Megyek magnót hallgatni! – és berohan a szobába. Egyből célba veszi a magnót. Először csak leül elé, de nem kapcsolja be. Azonban hamar rájön, hogy ennek semmi értelme, mert így nem is hallja a hangját, hiába nyomja egyre közelebb a fülét.
- Ennek így semmi értelme! – mondja, mikor rádöbbent a dologra – Túl unalmas!
Ezért határozott arccal megfogja a magnót, és elkezdi a földhöz vagdosni. És ennek nagyon örül.
- De jó hangja van! Így az igazi!

2009. július 14., kedd

1996. március 15. - avagy a Nemzet ünnepe

Mihályka a nap első sugaraira ébredezett. Az ég tiszta volt, az idő napos. Mindaddig, amíg az égbolton lassan vitorlázó víziló el nem takarta a fényt, a napsütést.
- Nézd, anyu, ott egy viziló! – kiáltotta Mihályka.
- Apjuk, hozd a gépet! – mondta az anya a férjének. Laci bácsi kitolatott a garázsból, aztán beszállt mellé az egész család.
- Jó vadászat lesz! – kiáltott Mariska néni.
Aztán fölszálltak. Bár a Nimitz egy kicsit nehezen manőverezett, de az egész család tele volt önbizalommal, és ez megkétszerezte az erejüket.
Addigra már a szomszédok is észrevették az égen száguldozó vadat, hiszen még a vak is meglát egy sárga-piros kockás vizilovat.
Mihályka, Mariska néni és Laci bácsi voltak a legjobb vadászok az egész univerzumban. Miután kikerülték a sárga-kék kockás és piros-sárga csíkos vízilovakat, és már csak a hírhedt sárga-piros kockás állatokat látták, kiválasztották a legrettegettebbet közülük. A sárga-piros vízilovat, és lőttek.
Egy egész sorozatot. Kiürült az egész tár. Az anyahajót elhagyták a nukleáris rakéták, és felszaggatták a víziló jobb szárnyát. A víziló élesen visított és füstölt, miközben lezuhant. És mindenki nagyon örült.
- Cipő, jól vagy? Térj magadhoz, kezdődik a koncert!

2009. július 7., kedd

A hómunkások unalmas élete

A rendkívüli hómunkások javában lapátolták a havat a dermesztő hideg éjszakában. Egy rohadt girhes kóbormacska azonban megzavarta őket a nyugodt munkában.
- Miaú!
- Pfúj! Néd, Pista! Ott a büdös kandúr – mondta az egyik.
- Cic-cic – hívta a másik.
A macska pedig odament, de ez lett a veszte. A hólapát kegyetlenül lesújtott és csak egy nagy piros paca árulkodott arról, hogy valaha élőlény állt a hóban.
- Na, most már dolgozhatunk tovább!
Mindannyian iszonyú tempóban kezdtek lapátolni.
Ha egy átlag járókelő arra járt, biztosan nem értette volna meg, mire ez az eszméletlen munkakedv. Ráadásul a munkaterület egy végeláthatatlan sík hómező. Miért lapátolják a havat ezek a barmok?
Az egyik hómunkás hirtelen felkiáltott:
- Találtam valami keményet! Ez az olajfaág lesz!
Két-három nap múlva már látszott az egész Szabadságszobor és a Gellért-hegy teteje. A munkások azonban tovább dolgoztak rendületlenül. Milyen lelkiismeretesen ásták ki a város a hótakaró alól ezek az emberek… Igazi magyar hazafiak! Csak ástak és lapátoltak. Hirtelen azonban vége szakadt a nagy munkának, és a hómunkások hangos éljenzésbe fogtak.
- Éljen-éljen! Megtaláltuk a kocsmaajtót!
Aztán mindannyian berohantak, és jól bebasztak, és magasról szartak a városra. Rohadjon szét a hó alatt.