2009. április 30., csütörtök

Az élet értelme III

Kora reggel van. Két alak sétál a mezőn. Anya és 8 éves fiacskája. Láthatóan „szartse” gyűjtenek. Van náluk zsartsetartó, meg szartsecsapda, szóval mindenre fel vannak készülve.
Egyszer a gyerek, akit hívhatnának Andrisnak is (de nem így hívják) megszólal:
- Anyúúúú! Én költő leszek!
- Fiam, te nem leszel költő.
- De. Én költő leszek.
- De te nem leszel költő.
- De igen! – kötötte az „ebet a karóhoz” a kis vacak; mígnem anyja megunta, és bele nem eresztett egy olyan jó kiadósat a vállán csüngő vadászpuskából:
- Nem leszel! – mondta a halott fúnak, majd ment tovább szartse gyűjteni...

2009. április 29., szerda

Egy igaz történet

A kellemes hajnal csöndjét vadállat óracsörömpölés szakítja meg. Hősünk félkómában kimászik az ágyból.
- Na, mi a kurva anyja van? A faszért csörög ez a rohadt vekker?
Így káromkodik, miközben az egész tv és hifi állványt magára borítva sikerül talpra állnia.
- Hol a picsában vagyok? Kurvára zúg a fejem!
Közben az évek során tönkrevágott, elcsökevényesedett agyában halványan felmerengenek az előző éjszaka eseményei.
- Állat jót repültem a múlt éjjel!
Zsebnoteszét böngészgetve próbál fényt deríteni a mai napra.
- Forgatás, baszd meg!
A tükörbe nézve meglepetések érik emberünket.
- A rohadt anyját! Baszottul elaludtam a hajamat.
Aztán egy pillanatra felötlik egy reménycsillag.
- Vagy csak a kibaszott Doom főellensége nyomul a 40 colos kurva monitoromon?
De csak egy pillanatra…
- Baszd meg, ez tényleg a tükör. A kurva anyja lesz most a forgatással?
Persze ő nem az a fajta, aki ne tudná megoldani a problémáit, bármi legyen is az.
- Szívok, meg lövök egy kicsit. Az a biztos, bassza meg!
És így is történik.
- Hú, de állatjó minden. Megyek, lezselézem a hajamat.
Ekkor még nem tudja, hogy ez sem segít az elaludt haján, de hamar rádöbben.
- A faszom bele, biztos megromlott ez a kurva zselé! Az istenit! Na, majd az a kibaszott fodrász. Neki biztos sikerül alakítani valamit.
Így a délelőtt a fodrásszal megy el, ahonnan hősünk elégedetten távozik.
- Ez kurva jó lesz, bassza meg!
Aztán visszamegy a lakásába, mert egy jó ötlete támadt.
- Má’ megint be kell lőjem a cuccot. Bassza meg!
Hát ez van.
- Hú, ez kurva jó!
És még egy jó ötlet ezek után!
- Lövök még!
Csak sajnos egy kicsit sok lett ez egyszerre. Miután magához veszi az ébresztőórát.
- Állat hangja van, jó lesz valamire, bassza meg!
Túlfűtve, céltalanul és akaraterővel elindul a forgatásra.
- Én vagyok az isten! Én vagyok Napóleon! (stb)
Amikor odaér, kissé ideges lesz.
- Mi a faszom? Én nem forgatok ezen a zöld mezőn baszd meg! Az egész stáb utánam, baszd meg!
Miután elérik az új forgatási helyszínt, emberünk felhúzza a vekkert, és beugrik a közeledő szerelvény elé a metróalagútba.
- Ájm de fájörsztártör, ájm de fájörsztártör!!!

2009. március 30., hétfő

Reklám II

- Mária egyik felét hat hónapig a hagyományos tusfürdővel és samponnal mostuk, a másikat pedig az új mosószerrel. Az egyik fele vastagon retkes maradt, ráadásul undorítóan összeéget a forró víztől. Az új mosószerrel viszont negyven fokon tudtuk tisztítani, így a másik fele nem égett össze. Viszont a piszkot a bőrrel együtt lemarta az új mosószer.
(A nő jobb oldala teljesen koszos, a bal pedig tiszta vér) Azt mondja:
- Engem meggyőzött!

2009. március 28., szombat

Reklám I

Egy családanya jön ki a közértből. Egy TV riporter megállítja.
- Elnézést, hölgyem. Látom bevásárolt. Elmondaná, hogy mit vett?
- Egy kiló kenyeret és két liter tejet.
- Nem akarja inkább kipróbálni az új mosószert?
- De igen! Mutassa csak! – bele kostól. – Igen, finom. Sokkal lágyabb és porhanyósabb. Mostantól csak ezt fogom vásárolni.

2009. március 26., csütörtök

Játszótéri terror

Pistike kiment a játszótérre játszani.
- Hintázhatok én is? – kérdezte a többi gyerektől.
- Nem. Ez itt a mi területünk. Ha itt akarsz hintázni, fizetned kell nekem.
- Ez megfelel fizetségül? – kérdezte fennhangon Pistike, és hosszú bőrkabátja alól egy lefűrészelt csövű shotgunt rántott elő. A hintázó gyerekek még fel sem tudták fogni mi történik, mert már halottak voltak.
Pistikének azóta külön hintája van a játszótéren.

2009. március 25., szerda

Reflexszerű cselekedett

Egyik reggel ülök a vécén. Éppen befejeztem a dolgomat és a WC-papír után nyúltam, de nem volt a helyén. Ijedten álltam egy pillanatig. Gyorsan rájöttem, hogy elfogyott. Mit tehettem mást? Azt tettem, amit ilyenkor minden normális ember tenni szokott. Kimentem az erkélyre, és téptem magamnak egy darabot a legfelső emeleti lakásból leeresztett WC-papírból. Aztán, kitöröltem vele.

2009. március 11., szerda

Szerencsétlen baleset

Dr. K. István augusztus hó 18. napján, pontban fél nyolckor szállt fel arra a buszra, amely később a vesztét okozta. Saját bevallása szerint ekkor még semmit nem gyanított. A tanuk szerint viszont látszott rajta, hogy a későbbi történtekre számíthatott volna, és el is kerülhette volna azokat.
Ifjabb B. Sándor (foglalkozása: géplakatos), aki szemtanúja volt az eseményeknek, azt nyilatkozta: „A tragédia elkerülhető lett volna.”
A negyedik kerületi rendőrkapitányság ez ügyben ez ügyben megbízott nyomozó biztosa, L. József százados, az esetet mérlegelve megállapította, hogy ebben az esetben szó sem lehetett véletlen balesetről.
Az esetről szóló jelentés is arról árulkodik, szándékos emberölés történt.
Dr. K. István természetesen mindent tagad. Az esetet belátva azonban be kell látnunk, hogy K. hazudik, hiszen teljesen elképzelhetetlen, hogy bárki is véletlenül vágja az előtte álló P. Gábor fejébe a motoros fűrészt. K. szerint az egész véletlenül történt. Bevallása szerint nagyon sajnálja az áldozatot, de nem érzi magát bűnösnek. Szerinte, ha bűnöst kell keresni, a sofőrt vagy az eladót kell felelősségre vonni, hiszen, miként adhat el valaki egy olyan motoros fűrészt, amely ennyire könnyen beindul. Másrészről pedig, hogyan fékezhet valaki olyan vadul, hogy az ember kezében lévő működő motoros fűrész az emberrel szemben álló férfi fejébe repüljön. A rendőrség szerint a buszsofőr és a műszaki bolt eladója ártatlan az esetben.
D-né Mária, nyugdíjas özvegy, aki az áldozat mellett állt a szerencsétlen pillanatban, biztosra veszi, hogy gyilkosság történt. Szerinte K. egy félelmetes üvöltés közepette előkapta a gyilkos szerszámot, és darabokra szaggatta P. Gábort.
Cikkünk nem szándékozik igazságot tenni ebben az ügyben, ezt inkább meghagyja a bíróságnak, mégis úgy érezzük, eme eset sokakat gondolkodásra késztet majd.