Az új technológia

Mai műsorunkban ellátogatunk Paksra, az atomerőműbe, ahol tegnap szereltek be egy új műszert, amellyel még biztonságosabbá és gazdaságosabbá vált az ország energia ellátása. Megkérdezünk egy munkást.

(férfi, aki valamit lapátol egy óriási kazánba, és világít a feje)

- Megkérdezhetem, hogy mit csinál itt?

- Nem, az szigorúan titkos.

- Ötvenezer?

- Befűtök. Lapátolom az atomot a reaktorba.

- Ez lenne az, az új technológia?

- Nem tudok semmiről.

- Ötvenezer?

- Ez. 

- És mi volt a régi módszer?

- Nem tudom.

- Harmincezer?

- Azelőtt kézzel dobáltuk bele az atomdarabkákat a reaktorba.

- És ez nem veszélyes az országra, a környezetre? Harmincezer?

- Óh, nem! Ez az eljárás teljesen környezetbarát.

- De… Hiszen a terem teljesen tele van ablakokkal, és mindegyik nyitva. Háromezer?

- Hát persze, hogy nyit van! Kurva meleg szokott itt lenni. A szenny úgyis a kéményen távozik. Így ez az eljárás teljesen környezetbarát.

- És Önöknek, itt dolgozó munkásoknak nincs semmi bajuk? Ezer?

- Semmi. Teljesen egészségesek vagyunk Haza is mehetünk mindennap.

- De… Hiszen magának világit a feje a rádióaktivitástól!!!

- Hahaha! Már a magáé is.

Az időkapu

A kurva életbe! Tiszta baromság ez az egész. Ki volt az a barom állat, aki ezt kitalálta! - és kidobta az ablakon a fent megnevezett jeles művet.
A könyv zujant, zuhant, zuhant, zuhant... s az egész világ azt várta, hogy leessen, hát meg persze Newton is, mivel jól jött volna neki, ha elméletét a gyakorlat is igazolná (legalább egyszer az életben), de mindegy, hiszen Newton már meghalt. Még szerencse, mert lássanak csodát, a könyv, ami csak zuhant, zuhant, zuhant és zuhant, egyszer csak egy nagy robbanással és fényáradattal, gömbvillámbecsapódással és áramkimaradással eltűnt. (Szegény Newton, he-he!)

Látván a nagy fényt és hangzavart az 500 évvel ezelőtt élt paraszt igencsak megijedt, s hát amikor meglátta, hogy belőle egy könyv is ki akar esni, akkor sápadt csak el igazán (mert, hogy a helyi káplár már régen meg akarta tanítani olvasni, de hát mindig csak a B betűig jutottak: B, mint balta!).
Még szerencse a dologban, hogy emberünk nem volt az az ijedős fajta, mint a felesége, aki egy egér láttán múltkor is a szomszéd vármegyéig futott. Szóval emberünk - mit tehetett hát - megnézte a nagy fehér fényből kiesett könyvet, s látta ám, hogy olyan zöld színe van, mint a fáknak, meg a fűnek, meg a békáknak, meg a hányásnak... hát, szóval látta, hogy zöld. Gondolta, hát, ha ezt hazaviszi, az asszony úgy megijed (merthogy a zöld színt, még az egereknél is jobban utálta), hogy két hónapig biztos nem látja viszont.
Imigyen okoskodva rájött, hogy csoda történt, és hát akkor nem tehetett mást, minthogy elvitte a könyvet egy asztrológushoz (akkori nevén paphoz), aki azonnal látta, hogy írva is vagyon bele. Ugyan olvasni eltudta, de nem értett mit is jelenthet ez. Gondolta, ez istenül van, és valószínűleg az Isten akart ezáltal a "szent" zöldkönyv által üzenni a földi halandóknak, hogy éljenek úgy, ahogy az ebben írva vagyon.
Ám volt egy apró problémája. Mivel megérteni nem tudta, nem mondhatta meg az embereknek, hogy Isten elmondta hogyan éljenek, de ő nem érthette. Így inkább arra az álláspontra helyezkedett, hogy ez egy istennyelven írt imádság Istenhez. Nyilvánvaló ugye, hogy az Isten megunta a sok latin imádságot, és most a saját nyelvén akarja hallani. Ez a megoldás nagyon tetszett is neki, így a következő misén már így imádkoztak:
"Kedves Testvéreim, Isten elküldte nekem imáját, hogy hogyan imádjuk az Urat. Most felolvasom nektek, hogyan imádkozzatok eztán: A 10cm sugarú, 15kg tömegű tömör korong a vízszintes helyzetű szimmetriatengelye körül, súrlódás nélkül foroghat..."

X-files from FBI secret documents

Ez a történet olyan valóságos és olyan hihető, hogy akár meg is történhetett volna, itt nálunk. Talán éppen most...
... egy ember -egy nőnemű egyed - lépett ki egy egy ajtón, valahol a mesebeli ajtósoron, és elindult a frissen - pár éve - betonozott úton. Gondolatai - ha voltak egyáltalán - az éppen szembe jövő ember -egy hímnemű egyed - vállain, mellkasán és .... jártak. Arról ábrándozott, hogy felismeri benne a nőt, és kéz a kézben mennek tovább. De a pasi csak közeledett, közeledett, és amikor szembe kerültek, egy jelképes mondat hangzott el: "Deák tér".

Óh, Deák tér - suttogta a lány, és úgy gondolta egy randevúra mégis föl kéne vennie majd valamit, így röppályáját némileg korrigálva az irányt egy boltba irányította, no meg az éppen szembe jövő, ugyancsak HÍM egyedre.
Újabb szóváltás eredménye az "Arany János utca" lett, majd a "Nyugati Pályaudvar", "Lehel tér", "Dózsa György út", "Forgács utca".
- Forgács utca? - ripakodott rá a sorban hatodik HÍM egyedre, de még mielőtt visszafordulhatott volna, már hallotta is a háta mögül a lihegő hangot: "Árpád híd".
- Na azé, húzzá bele! -szólott biztatóan a 7. HÍMhez.
Utána még jöttek sorban a "Gyöngyösi utca" és az "Újpest-Városkapú", de utána jó ideig semmi. Az utca kiürült. Egy lélek sem volt sehol.
Na, és a Központ? Az Újpest-Központ? Mi lesz? Valaki?
- Újpest-Központ! Újpest-Központ! - kiabálta végig az utcát.
Egyszer csak a Múlder ügynök ugrott elé: Állj, végállomás! - és feltartotta a kezét, amelyben egy pisztoly volt, és lelőtte a nőnemű egyedet. Utolsó szavai ezek voltak: "Újpest-Központ, végállomás". Aztán meghalt.
Szkáli ügynök a boncolás során kisebb napszúrást állapított meg, amely nem földi eredetű volt.
"Talán a Napból jöhet" -gondolta Múlder.

(A film alkotói elnézést kérnek a rasszista Hím-Nöstény megnevezésekért - Charles Darwin.)

Halotti beszéd és könyörgés

Kedves egybegyűltek! Köszöntök mindenki ezen az örömteli alkalomból, mikor is testvérünk és rokonunk testét felajánljuk a természet újrahasznosító gépezetének.
Látjátok feleim, mik vagyunk: szén és víz, mely a szerves bomlás eredménye. Ennek lehettek most kedves barátaim szemtanúi, s csak az vigasztalhat bennünket, hogy szerettünk teste, szíve tovább él a transzplantációs intézet révén.

Köszönjük nektek, szent orvosok és boncmesterek, kik szemeit másokba örökítitek, s őt eme fekete humusszá égettétek, hogy a természet gépezete majdan erjedő folyamatok révén olajat bomlasszon porrá égett testéből, s így egy benzinkútnál vagy egy olajkazánnál majd mindig rád emlékezzünk szeretett testvérünk. Élj boldogul valamely robbanómotor dugattyúiban, hogy aztán átalakulva gáz halmazállapotú égéstermékként okozz savas esőt vagy rongáld az ózonlyukat. <>
Búcsúzunk tőled, kedves testvérünk! Reméljük, valamely szerves táplálék folytán majd visszatérsz hozzánk, és egyesülve véled törhetünk át ellenfeleinken életünk során.
Ámen.
<<Áhitatos zene szól: Mr. Prezindent: "kokodjámból">>

Le az arisztokráciával

(Szereplők: Bíró, 3 arisztokrata, 3 polgár, Adolf Hitler, Arisztotelész, Hot-dog árus, Jegyárus)

(függöny fel)

Bíró: A tárgyalást megkezdem. Azért jöttünk mai itt össze, hogy egy szemét, strici, faszfej népséget eljuttassunk oda, ahol méltó helyük leend. Ez a faszszopó, gennyesképű népség pedig nem más, mint az arisztokraták.
3. polgár: (be) Le az arisztokratákkal! (ki)
Bíró: Álljon fel kérem arra a satnya, visszértől duzzadó, gombafészkes lábára, és azt a retkes pofáját mozgatva kérem feleljen a következő kérdésre. Maga arisztokrata?
3. polgár: (be) Le az arisztokratákkal! (ki)
1. arisztokrata: Hát, kérem az úgy volt, hogy...
Bíró: Ne térjen ki a válasz alól maga ganéjképű! Válaszoljon egyenesen a kérdésre. Maga arisztokrata?
3. polgár: (be) Le az arisztokratákkal! (ki)
1. arisztokrata: Igen, az vagyok!
Bíró: Halál! Kivégezni! (1. arisztokratát elviszik) Következő vádlott! Maga ariszt... (megáll)
2. arisztokrata: Tessék, hogy én mi vagyok?
Bíró: Hát, tudja... Valami, ami A-val kezdődik és risztokratával végződik.

2. arisztokrata: Nem teljesen értem miről beszél.
Hot-dog árus: (be, keresztül) Hot-dogot tessék! Itt a friss, finom hot-dog! (ki)
Bíró: Arra céloztam, hogy ön egy olyan személy, akit itt ki szoktunk végezni.
2. arisztokrata: Ja, hogy arra céloz, én arisztokrata vagyok-e?
Bíró: Igen, arra céloztam, hogy Ön arisztokrata.
3. polgár: (be) Le az arisztokratákkal! (Bíró lelövi, meghal)
Bíró: Arisztokrata volt. Ez a másik is az. Vigyék! (2. arisztokratát kiviszik) Következő! Maga arisztokrata?
3. arisztokrata: Nem. Kérem, engem nem így hívnak.
Bíró: Nem a nevét kérdeztem! Maga arisztokrata?
3. arisztokrata: Ja, hogy arisztokrata. Nem, kérem. Az anyám, az arisztokrata volt. De ő már meghalt. Tegnap nyakazták.
Bíró: De hát, akkor Ön is arisztokrata!
3. arisztokrata: Nem, kérem. Én Lajos vagyok.
Bíró: Minden Lajos arisztokrata. Vigyék! (3. arisztokratát elviszik)
Adolf Hitler: Hei Hitler! Egy fajtiszta német-juhászt keresek.
1. polgár: Fúj! Rohadt nácista disznó! Takarodj innen!
Adolf Hitler: Oppá! Most látom, eltévesztettem az ajtót. (ki)
Bíró: Milyen állás után érdeklődött ez a jóvágású fiatalember? Olyan helyes kis kis bajusza volt.
2. polgár: Egy pásztort keresett.
Bíró: Áh, értem! Kérem a következőt! Maga arisztokrata?
Arisztotelész: Nem, kérem. Én Arisztotelész vagyok.
Bíró: Akkor mégiscsak arisztokrata. Aki bármi módon arisznak vallja magát, az arisztokra. Ráadásul Önnél  még egy "to" is járul hozzá.
2. polgár: Öööö! Elnézést, szólhatok valamit?
Bíró: Igen, tessék!
2. polgár: A feleségedet Arisznak hívják.
Bíró: Az más. Vannak kivételek. De ha jól tudom, a te fiad neve Aramisz. Abból is ki lehet hozni az Arisz szót.
Arisztotelész: Elnézést! Én egy görög filozófus vagyok.
Bíró: Ja, az más. Ráadásul, ha görög is.... (csend) De azért kivégezzük. Teljesíteni kell a napi adagot. (Arisztotelészt elviszik)
Jegyárus: (be) Van néhány jegyem a Manchester-Liverpool meccsre.
Bíró: De ezek angol csapatok!
Jegyárus: Tudtam, hogy eltévedtem. (el)

(függöny le)

Köszönetnyílvánítás

Köszönöm! Köszönöm! Tényleg, igazán nagyszerű ez a film! Köszönöm a rendezőnek, akinek sikerült rávennie, hogy lefeküdjek vele és így most én lehetek a film hősnője. Köszönöm a férfi főszereplőnek, akivel igazán jó volt az ágyban. Köszönöm a sminkeseknek akiknek sikerült eltüntetniük, elrejteniük rajta a zöld, gomba szerű foltokat. Köszönöm a producereknek is, hiszen ő pénzelte az egész filmet, bár a végére már fényesre nyaltam a seggét. Köszönöm anyukámnak, akinek a film jövedelmének 0,000000001%-át már átutaltam, hogy megsegítsem őt a strichelés leszoktatásáról. Köszönöm apukámnak, aki anyámat futtatja. Köszönöm legújabb élettársamnak, aki elődjén minden szó nélkül eltüntette a folyóban. És végül köszönöm a közönségnek, akik együtt élveznek velem az egész film folyamán. Köszönöm! Köszönöm!

Tehát az új Oscar kategória, a pornófilm legjobb női főszereplőjének köszönetnyilvánítását hallották.

Kettős élet (dokumentumok alapján)

A kocsma nagy üzlet. Persze, nem kocsmának hívják. A neve: bár, és ahogy a mondásból ismerjük: ha bár legyen kövér (vagy valami ilyesmi). Ezért szoktak belerakni játékgépeket is. A neve így már játékbár. Vasárnap viszont minden zárva van. Legalábbis majdnem minden, de a játékbárok mindenesetre bezárnak. A tulajdonos baromira nem tud mit kezdeni magával és a sok pénzzel amit egy hét alatt keresett a játékbárral. Ezért sürgősen valami anyag után nézett. Miután mocskosul belőtte magát azonnal templomba ment. Furcsa módon pont vasárnapokon szokott mise lenni, ami a play-báros nélkül elmaradna.